Elhunyt Fülöp Lajos történész, muzeológus, pedagógus, lapszerkesztő, író

Втратили сьме знаного русинського дїяча Людвіґа Ивановича Філіпа Вӯн ся родив 11 децембра 1943 рōку в селї Радванка пиля Ужгорода и выдзначив ся свойим великым вкладом у розвōй русинськōй културы, істōрії тай краєзнавства нашого краю. Из 1967 рōку вӯн робив у Закарпатськōму краєзнавчōму музейови, де занимав ся експозицїйōв музейных експонатӯв. Людвіґ Иванович также быв активним учасником общественого тай културного живота Пōдкарпатя, награжденый многыма высокыми наградами тай грамотами за свōю рōбōту. Вӯн быв автором бӯльш, ги 500 научных тай научно-пōпулярных публікацій, кōтрі тручали до рōзуміня и выченя істōрії, културы тай бисїды русинӯв тай другых нацїональных ґруп реґіōну. Вічна памнять и блаженый покōй Людвіґу Ивановичу, котрый до кӯнця зимного житя робив на благо русинського нарōду и рӯднōй зимлї!

Fülöp Lajos történész, muzeológus, pedagógus, lapszerkesztő, író, hosszan tartó betegség után elhunyt.

A kárpátaljai ruszinok egyik vezetője 1943. december 11-én értelmiségi családban Radváncon született.

Anyai ágon egy elszegényedett görögkatolikus kántor család sarja. Nagyapja magyar ajkú ruszin, nagymamája magyar. Vallásos nevelésben részesült. Édesapja Kassán született és kántortanító volt. Szülei 1954-ben váltak el. 11 éves korától az édesanyja nevelte.

Gyermekkorától érdekelte a történelem. Sokat olvasott, kutatta a múltunkat. Érettségi után az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára felvételizett. Sikeresen elvégezte a tanulmányait.

Friss diplomával dr. Balahuri Eduárd professzor ajánlására került az ungvári várban székelő Helytörténeti Múzeumba. 24 évesen osztályvezetőnek nevezték ki. 5 teremben, az ókortól a jelenkorig rendezte be az állandó tárlatot. Átfogó képet nyújtott Kárpátalja történetéről.

Lajos kiválóan végezte feladatát. Mint történész, úgy muzeológusként is objektív maradt. Nem hódolt be a politikai nyomásnak. A munkája során jól jött a nyelvtudása. Használta a magyar, szlovák, ószláv és latin nyelv ismeretét. 2011-ig dolgozott a múzeumban.

Sohasem volt párt tag. Azért fogadták el a munkáját, mert a szaktudásával bizonyított. 1990-től a városi tanács képviselője. 20 éven át szakszervezeti elnök volt.

Vallásos ember maradt. Kezdetben a római katolikus templomba járt. 1989 után, amikor a görögkatolikusok visszakapták templomaikat, újra gyakorolhatta hitét. A Ceholnya közösségben több éven át kurátor volt.

1990 karácsonyán szerkesztett egy görögkatolikus újságot. Ez megtetszett az akkori püspöknek. Szemedi János áldását adta a rendszeresítésére. Kinevezte Vaszkó József atyát, aki a lap teológiai tartalmára figyelt.

Blagovesztnyik (Örömhír) néven jelent meg. A folyóirat nagyon keresett lett. Több mint ezer példányszámot elért. Az alapító 2006-ig szerkesztette a lapot.

Fülöp Lajos 1998-tól az ungvári papneveldében egyháztörténetet és ószláv nyelvet oktatott. Utána is az intézetben maradt. Már csak kutatómunkával foglalkozott.

Sok anyagot gyűjtött össze a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéről és ezeket leltárba vette. Több mint kétezer dokumentum volt a birtokában.

A történész hosszú éveken át vezető szerepet töltött be az Ungvári Ruszin Nemzetiségi Önkormányzatban. Harcolt a nemzet nyelve, politikai és kulturális elismeréséért.

Szülővárosom Ungvár címmel 2021-ben jelent meg ruszin és ukrán nyelven ismeretterjesztő könyve, amely gyermekkorától egy emberöltőn át mutatja be megyeszékhelyünket, idézi fel az ott megélt éveit.

A legutóbbi könyvét Boris Zsulkaniccsal írta: Kálvária - az ungvári nekropolisz címmel. A bemutatója tavaly december elején volt.

Fülöp Lajos 2023. szeptember 21-én, 80 éves korában hunyt el Ungváron.

Szívünkben őrizzük emlékét, Isten nyugosztalja!